ma reggel 5kor keltem. mentem munkába, ami meglehetősen szar. olyan emberekkel vagyok ott körülvéve, mintha elmegyógyintézetbe lennék. ez köszönhető főként a vásárlóknak. de sebaj, legalább megteremtem az élhető körülményeket és van mit enni, van miből bort venni  van hol lakni. mindig elkeseredek azon, hogy milyen az életem 20 évesen, aztán meg mindig felvidulok tőle, mert rájövök, hogy a jég hátán is megélek és hogy senkinek nincsenek ilyen fasza barátai a világon. csak az a baj hogy a nagy szar elnyomja néha a milliónyi szép+jó dolgot és akkor jön az armagedon. olyasféle túlélhető világvége, de a lényeg, hogy minden armagedon vége egy menyország, mert restartol a rendszer. most is ez van, beleélem magam a szarba, aztán meg rájövök, hogy nem is olyan szar.

arra a bizonyíték, hogy minden jó: